Csak a képzeleted szabhat határt…

Múltkor láttam interneten, hogy egy amerikai kislány „játék” konyhájában folyik a csapból a víz. Wow, gondoltam elsőre, aztán eszembe jutott, hogy mennyire jó volt az, amikor én csak elképzeltem (igazából a csapot is, valljuk be 🙂 ), hogy kavargatom a kávét, anyu meg megitta. Mennyire jó volt az, amikor a Barbie babámnak fogkrémes dobozból készítettem zuhanyzót és gyufás dobozból volt a komód. Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok a technikai vívmányok ellen, sőt Álmaimban Amerika…, DE kifejezetten hálás vagyok, hogy a növényeket nem applikáción keresztül ismerem fel, hanem azért mert anno órákig játszottunk a növényes párkereső kártyával, így csuklóból vágom pl. az apró szulákot és a katángkórót, ha túrázni megyünk. 🙂

Amiért ezt most mind elmeséltem, az azért van, mert itt vannak – apukám szerint – ezek a „stokik”, amiket gyerekeknek szánnak ajándékba. Nem tipikusan egyszarvú formájuk van, de nagyon bájosak, méretben megfelelőek egy kis asztalka mellé. Már mehet is a társasjáték, rajzolás vagy éppen egy kis piknik. 😉

Szóval csak a képzeleted szabhat határt…
…szerintem egy ilyen ülőke lenne az én babám trónja, ha aznap éppen királynőként ébred. 🙂